Ugye te is így olvasod elsőre?...
Mert nekem hirtelen rápillantva így sikerült olvasnom. És akkor már gyorsan megálltam, hogy lassabban is átrágjam magamat rajta. Mert én hülye, sznob picsa nem tudtam ám, hogy a FCUK (ilyen egy elfuserált nevet bazmeg...) egy létező ruhamárka. De azóta ezt is tudom, és már nem halok meg bután, de nem ám, bazmeg...
A képet egy bangkoki plázában készítettem, és arról szól, milyen cuccokat lehet arrafelé beszerezni...
És hogy végül fuck lett a fcuk-ból az az agy csodás képességének köszönhető. Mivel az agy nem betűket, hanem teljes szavakat olvas. Elég ha a szó első és utolsó betűje a helyén van. Ha a többi betű össze-vissza is áll, az agy már szépen kirakja a megfelelő szót. És ugye a fuck azért az nagyobb körben ismert és elterjedt kifejezés, mint a fcuk...
Példa:
"A cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eigyk tnuamálny aítllsáa sznreit a szvkaaon bleül nincs jlneestőgée annak mkénit rdeeözndenk el a btűek: eyegüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó bteű a hlyéen lygeen;ha a
tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlő, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jnleeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals."
...és angolul:
""Aoccdrnig to a rscheearch at Cmabrigde Uinervtisy, it deosn't mttaer in waht oredr the ltteers in a wrod are, the olny iprmoatnt tihng is taht the frist and lsat ltteers be at the rghit pclae. The rset can be a toatl mses and you can sitll raed it wouthit porbelm. Tihs is bcuseae the huamn mnid deos not raed ervey lteter by istlef, but the wrod as a wlohe."
Persze ez már régi mém. 2003 szeptemberében járta be a netet. És állítólag csak félig igaz. Kezdve azzal, hogy ilyen tanulmány nem is volt a cambridge-i egyetemen...
De miután napvilágot látott ez a szöveg, Matt Davis, az egyetem vezető agykutatója utánajárt, honnan ered ez a "betűátültető" történet. És meg is találta. 1999-ben, Graham Rawlinson, gyermekfejlődéssel és neveléslélektannal foglalkozó szakember írt egy válaszlevelet a New Scientist magazinnak egy, a beszédértéssel kapcsolatos cikkükre reagálva. Rawlinson ebben a levélben írja, hogy a cikk a doktorijára emlékezteti, amiben azt fejti ki, hogy a szavakon belüli betűkeverés nincs hatással a szövegértésre...
Rawlinson fel is vette a kapcsolatot Davis-szel, aki készített egy weboldalt, hogy magyarázatot keressen az ezen mém mögött rejlő tudományos kérdésekre. "A szó első és utolsó betűjének helyén hagyása nem az egyetlen dolog, ami segít a szövegértésben"- mondja Davis. "Ha ez lenne a helyzet, akkor hogyan magyaráznánk a különbséget például a salt és slat szavak között". (Salt=só, slat=léc)...
"Szóval a mém nagyon is félrevezető, mivel eléri célját, hiszen így is el tudod olvasni, és ezzel mintegy bizonyítja önmagát"-írja Rawlinson. (Olyan jó neve van, nem? Mintha csak a Rolling Stones-ról beszélnék...) Na. Menjünk vissza a tudományhoz. A mém 69 szavából 31 helyesen íródott. Ezek olyan funkciószavak mint a the, you, me, és segítenek megtartani a mondatok alapvető nyelvtani egységét. A magyar szövegben ilyen az is, ha, az. És az is könnyíti a megértést, hogy egymást követő betűket cserélnek fel, mint pl. a thing helyett tihng és nem tngih...
"A történet tanulsága, hogy egy valótlan sztori (mert ugye a cambridge-i kutatók nem végeztek semmilyen betűkeveréses vizsgálatot) képes sokakat megmozgatni, és mióta kering ez a szöveg a világhálón, azóta jelentősen növekedett az ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálatok száma."- nyilatkozta Davis.
Mint például a San Diego Egyetem munkatársainak azon tanulmánya, hogy mennyivel lassabban il. gyorsabban olvasunk egy betűkeveréses szöveget. A kísérletben résztvevő diákoknak 80 mondatot kellett elolvasniuk helyesen íródott, valamint felcserélt betűs szavakkal. Az eredmény szerintem nem meglepő. A helyesen írt szöveg esetében 255 szót olvastak a tanulók percenként, míg a betűkevertnél "csak" 227-et. Ez van kérem...
