Nekik is van boltjuk, csak nem kínai...
Itt a városunkban (nem Prága, valamivel kisebb, de ugyanolyan szép és persze cseh...) sok-sok vietnámi él. Onnan tudom, hogy vietnámiak, mert egy cseh ismerősöm mesélte. Mert először én is azt hittem, hogy Kínából származnak, mivel majdnem hasonló vonásúak, csak gondoltam más tartományból valók, mint a legtöbb Európába vándorolt kínai. Mondom, nem vagyok kiváló arcfelismerő...
Ez a cseh ismerősöm meg onnan tudja, hogy a gyerekének jóbarátja vietnámi, legalábbis azt állítja magáról, és övék az egyik élelmiszerüzlet. A többi üzlet meg a klán valamelyik tagjáé, mert ők ilyen helyi kisközösségben élnek itt, és akinek nincs ilyen-olyan boltja, vagy nem abban eladó, az többnyire nem is vietnámi...
Én azt vettem észre, hogy Magyarországon ezekben az ázsiai (tegyük kezünket a szívünkre és legyünk őszinték: kínai) boltokban magyar eladók dolgoznak. A kínai tulaj meg árgus szemekkel felügyel a pénztárnál, vagy támaszkodik a bejárati ajtóban, hogy akkor kedves magyar rabszolgák lehet minimálbérért napi tízórázni, de azért közben be-beszól törve a magyar nyelvet, hogy "ninzezarazvabejolibike"...
Mert időközben ezek a kínaiak (akik elvándoroltak onnan a messzi Kínából) rákaptak a kapitalizmus ízére, mert náluk otthon olyan nem volt, és gondolták, hogy Európa arra hajlamosabb részeiben (az Édentől keletre) megvalósítják a maguk tőkés világát, mert kereslet bazmeg van rá, meg aztán - jééééé- vannak itt is olyan emberek, mint Kínában, csak ezek itt azt hiszik magukról, hogy demokráciában élnek, ezért hülyébbek is...
Mert aki nem demokráciában él, annak mindegy, hogy kiabál és aztán nem kap semmit, vagy nem kiabál és úgy nem kap semmit. Ezért nem kiabál, mert addig is örül, hogy például könnyebben vehet levegőt. Aki meg kiabál, annak az agya nem kap elegendő oxigént a gondolkodáshoz. Ezért van az, hogy a kínaiaknak saját boltjuk van Európában...
Na. Ugye most én a vietnámiakról kezdtem el írni. Szóval. Ebben a cseh városban, a vietnámi boltokban nincs cseh eladó. Nincs. Ezek a vietnámiak egy szép, nagy, szeretetben és becsületben élő családként dolgoznak a boltjaikban. Ma reggel is kiugortam ide a sarki ABC-be, három kis vietnámi pakolta az árut polcokra, aztán az egyik ugrott a pénztárhoz, mikor fizetni akartam. Hajnalban nyitnak, este zárnak. Vietnámi vietnámi hátán...
Nekik nem kell a cseh munkaerő. Jöjjön a pénz a családhoz. Állam úgy is visz el valamennyit. Meg aztán mégis csak kisebbség, ilyen formában is lehet összetartani. Egyik este sétánkból hazafelé jövet láttam, hogy bazi nyugati terepjáróval érkezik a bolt elé a fél család (három gyerek, anyuka, nagymama), mert azért nekik is jár a luxus, de mint említettem: családban marad...
Mi magyarok ezt nehezen tudnánk megvalósítani. Itthon se. Egyrészt: sokat kiabálunk. Másrészt: amit Pisti megtermel, azt Jani bátyus elissza, Laci öcskös meg elkártyázza...
Hát ezért...
